Miért okozhatnak problémát a bölcsességfogak?
A bölcsességfogak mindkét fogíven a leghátsó fogak, melyek általában később nőnek ki, mint társaik. Mindenkinél máskor bújnak elő, de általában 18-25 éves kor között számíthatunk érkezésükre. A bölcsességfoggal nem lenne semmi probléma, ha úgy nőne ki, hogy szépen illeszkedik állkapcsunkba, mint a többi fog. Sajnos azonban egyre több esetben fordul elő gyulladás, panasz a fog kinövésének következtében. Gyakori, hogy növekedésük során komplikációk lépnek fel, mert zavarják a többi fogat. A kinőtt bölcsességfogak hátsó elhelyezkedésük miatt nehezebben tisztíthatók és emiatt szuvasodásra is hajlamosak.
Az eltávolítandó bölcsességfogakról:
👉 A nem megfelelő elhelyezkedésű bölcsességfog torlódást vagy egyéb sérülést okozhat a szomszédos fogakban, az állkapocsban és az idegekben. Azok a bölcsességfogak, melyek a második őrlőfogakra dőlnek, ezeket szuvasodásra hajlamosabbá teszik a fokozott plakk-képződés és ételmaradék-felhalmozódás miatt.
👉 Előfordulhat, hogy a lágy szövetek vagy az állkapocs fogságába esnek úgy, hogy csak részben képesek áttörni. Ezeket a bölcsességfogakat impaktált fogaknak nevezzük. A csak részben áttört fogak utat engednek a bakteriális fertőzéseknek, és fájdalmas gyulladással, duzzanattal, szájzárral és általános betegségekkel járnak, emellett hajlamosabbak a szuvasodásra és ínybetegségekre, mivel nehezen elérhető helyzetüknél fogva nehezebb a rutin szájhigiénés eszközökkel elérni azokat.
👉 A fent említett problémás bölcsességfogakat eltávolításra indikáljuk. Azon fogak, amelyek nagy része előtört, hagyományos módon, helyi érzéstelenítésben, fájdalommentesen, rövid idő alatt eltávolíthatók.
👉 Amennyiben nem, vagy csak részben törtek elő, akkor sebészi feltárásban, és szintén egyszerűen, helyi érzéstelenítésben végezzük el a fogeltávolítást. Ilyen esetben a gyorsabb gyógyulás érdekében kollagén szivacsot helyezünk a fog helyére, és antibiotikummal látjuk el a betegünket.